Az idő telik, pereg; mi évnek tűnik,

Csak egy perc, egy perc csupán.

Halandó éltünk nem más, mint múló pillanat.

Hamar tovaszáll, elmúlik mint sok más...

Mit ér éltünk, ha nem boldogan éltünk?

Pazarlás, mondhatom pazarlás, a világ...

Sötétben, árnyakkal körülvéve, feketén;

Fertőzi lelkünk, bűnt halmozunk bűnre.

Ki bocsát meg? Megbocsát-e valaki?

Fekete kezeinket lemossa-e a tisztító tűz?

Nem tehetünk mást, keressük a fényt,

Mely, még halványan pislákol...szívünk legmélyén.

Míg ember van a világon lesz bűn,

Lesz szenvedés, de lesz jó is, s lesz remény!

S igaz a mondás mely így hangzik:

"Ember az emberben;

Szeretet a szeretetben;